Elkészült a kemence dongája...

Komolyan mondom, hogy könny szökött a szemembe, miután leszálltam a kemence lábazatáról és megnéztem mit alkottunk. Már vagy 10 éve szeretnék kemencét, először a házunkhoz akartuk építeni, aztán a szőlőbe. Az idén nagy nehezen elkezdtük a tanyánkon. Elkészült az alapja, majd a lábazata is. Azután pedig nagy szünet. Mindig volt sürgősebb munka.

Most már, hogy felkészítettük kis tanyánkat a télre, párom megkérdezte, hogy gondolom ezt a kemence projektet. Megbeszéltük, hogy lesz egy hátfal rész, ahová kerámiákat és a szakajtókat teszem, ennek fog nekitámaszkodni a kemence dongája, a dongát elől-hátul aláfalazzuk. Az első aláfalazásban lesz a kemence tévője (ajtaja). Elől lesz a kémény is.

Ebéd után jár a pihenés. Pihenés után azt mondja a párom, hogy ha segítesz, akkor megcsináljuk a dongát. Már hogy a fenébe ne segítenék :) Induljunk és csináljuk :) Bekevertük az összetört vályogtéglát vízzel, hagytuk pihenni. Közben beállítottuk a ramonádot, (ez tartja a boltívben rakott téglákat) megemeltük két téglával, plusz kiékeltük, hogy könnyebb legyen kiszedni. Párom faragott egy rakat fél téglát én pedig válogattam az egészeket. Összeállt az agyag is, jó anyag lett belőle. Nekiálltunk a falazásnak, de mivel az egyik oldalhoz nem fért hozzá a párom, így én ugrottam fel a lábazatra és raktam egymás után a téglákat. Egy kis agyag, egy kis tégla, és alakul a kemence. Nem könnyű a kőművesek dolga, fáj a csuklóm rendesen. Kész lett a donga része.

Annyira szép, hogy nem bírtam aludni az örömtől. Másnap kiszedtük a ramonádot és láss csodát, nem borult össze :) Párom berakta a hátulját is. A szomszédok átjöttek megnézni, az egyik már mondta is, hogy most megy kismalacot venni, vegyen eggyel többet, megsütjük? Naná, hogy megsütjük, mellé jófajta házi kenyeret is :) Visszük Bokiék legjobbik borát és boldogság lesz :)