Új év, új tervek...

Három hónap kihagyás után újból útnak indultam a kis házikó felé. Úgy vártam már, hogy mehessek, mint az iskolás gyerekek a szünetet. Az eső is elállt délutánra, így kellemes volt az út.

Ősszel aránylag rendben hagytuk ott a portát, a vakondok mégis úgy gondolták, hogy igazítanak rajta egy kicsit :)  Nézzük a pozitív oldalát, lett több taliga virágföldem, amit elhordtam a virágos kertbe.

Tavaly visszahódítottam egy darab földet a természettől. Veteményest szeretnénk készíteni. Kiszedtük az akácokat és felszántották. Fél napig szedegettem a gyökereket belőle. 1 hónap pihenő után rotációs kapával is megdolgoztuk.

A ház előtt már volt veteményesem tavaly is. A pihent földben gyönyörűek lettek a zöldségek. Mivel a föld agyagos, folyamatosan takartam szalmával, majd fűnyesedékkel a talajt. Így kibírta, hogy hetente egyszer lett locsolva. Ráadásul nem kellett kapálni, egy-két gaz áttörte magát a mulcson, azt könnyen kihúztam.

Szóval lesz egy méretes konyhakertem. Az egyik felében soronként mást és mást vetek bele, követve a növénytársítási javaslatokat. A másik felében hagyományosan veteményezek. Mindenhol takarni fogom a talajt. Remélem lesz egy szép, önfenntartó kis kertem :)

Megmetszettem a ház előtti lugast, veteményeztem a kertbe borsót, répát, dughagymát, fehérrépát (gyökeret). Találtam írisz hagymákat, azokat is eldugdostam. Szerencsére a fagy nem okozott kárt a tavaly elültetett gyümölcsfákban. Már látom lelki szemeim előtt, hogy melyik fa alá alakítok ki kerti pihenőt. Párom az utcai részt rakta rendbe, fát vágott.

Közben szervezzük a félig zárt szaletli építését is. Ebben lesz a kemence.  Nagyon várom, hogy kész legyen, mert szeretnék kenyeret sütni benne. Persze sok minden más is fog készülni benne, de most a kenyérsütés izgat igazán. Már a kert szomszédok is várják, hogy kész legyen, azt gondolom, lesznek nagy közös sütések benne.