Ezért jó vidéken élni...

Szeretek a kertben sétálni. Már tudom, hogy mit kell vinnem magammal. Egy kis tálat biztos, mert az ember mindig talál valami ennivalót. Egy kerti kesztyűt szintén, mert egy-két gaztól meg kell mentenem a kertemet. Jó, ha van a zsebembe kötöző, mert a lelógó hajtásokat fel kell kötözni. Szóval egy egyszerű séta nálam így néz ki.

A kert ontja a finomabbnál finomabb falatokat. Lement a saláta és retek ideje. Most az eper, málna, ribiszke van soron. Itt a másodjára vetett borsó is. Folyamatosan esszük az újhagymát. Az idén szép lett a répa is. A napsütés jót tesz a növényeknek. A csemegekukorica nagyon beindult. Szép a cékla és a burgonya. Kaptam két tő fekete paradicsom palántát. Szép nagyok lettek. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a termése.

Jó érzés, hogy vegyszermentes, saját magam által termelt zöldségeket eszünk. A gyerekkoromat idézi fel az, hogy a bokorról szedjük a málnát, egrest, a fáról a gyümölcsöket. Sajnos ennyire kicsi kertben nem lehet megtermelni egy család egész éves zöldség igényét, de az az érzés, hogy kimegyek a kertbe és leszedem, felülmúlhatatlan.