Gyűrűim...

Ékszerek közül a karkötőket és gyűrűket részesítem előnyben. Nem tudom miért, de a nyakláncok kimondottan idegesítenek, így csak egy-egy alkalomra vagyok hajlandó felvenni.

Nem vagyok már fiatal csirke, így a kezeimen is meglátszanak a munka gyötrelmei. Ezek a gyűrűk damilra vannak fűzve, így ha kicsit dagadtabb is a kezem, fel tudom húzni az ujjaimra.

A gyöngyfűzés téli elfoglaltságaim egyike, nyugalom és sok-sok türelem kell hozzá. Ilyenkor szoktam tanfolyamokra is járni. Elbűvöl a sok féle gyöngy látványa. Egy-egy tanfolyam után több ékszert is elkészítek. Év közben jó lesz ajándéknak. Persze megválogatom, hogy kinek adok az ékszereimből, mert igen bosszant, mikor használati utasítás ellenére is, nem megfelelően használják vagy tárolják az ékszereket. Gondolok itt például arra, amikor az egyik ismerősöm visszahozta az ékszert, hogy elszakadt. Kiderült, hogy disznót vágtak és beleakadt a darálóba :)  Ez volt számomra a hét vicce :)  Azzal az egy darabbal 3,5 órát dolgoztam, egy csomó pénzbe kerültek a gyöngyök. Minek is ilyen embernek kézműves dolgot adni?