Olyan más...

Olyan más az íze, illata a kertben szedett zöldségeknek :) Nagyon élvezem, hogy a saját kertemből szedhetem a primőr zöldségeket. Amilyen nehezen indult be a kert, most úgy ontja magából a finomabbnál finomabb termékeket.

Már van cukkinim, a borsó utolsó adagját is leszedtem, pár céklát is felhúztam, kiváncsi voltam az ízére. Sokféle hagymát duggattam, szépen nőnek. Van sonka-, fehér-, lila-, makói és fokhagyma. Szépek a babjaim is, egyik fajta már tele van babbal. A csemege kukorica már derékig ér, abból is több félét vetettem. Szedtem uborkát is, megpucoltam legyalultam és a felét mélyhűtőbe raktam, a többiből meg uborkasaláta lett.

A kicsi virágos kertben is pompáznak a színek. Leszedtem a levendula virágait, csokorba kötöttem, fejjel lefelé szárad napmentes helyen. Milyen más a kert ott, ahol szeretet van :) Ahol szeretettel ápolják :)

Vettem egy új napozó ágyat is, mert mindig vita volt, hogy ki ülljön benne. Kapálás közben, ha elfárad a derekam, lehuppanok a napozóágyba, 10 perc pihenő, 2 dl citromos jéghideg víz és máris új erővel folytatom a munkát :) Felállítottuk a medencét is, ha jönnek a keresztlányomék, nagy lesz az öröm. Ezen a hétvégén barátaink tesznek látogatást nálunk, egy bicigli túra keretében bejönnek hozzánk is. Nem maradnak éhen, 30 literes bográcsban főzök gulyáslevest nekik.