Zöldül a Házikó környéke...

Nagyon hidegek még az éjszakák. A magok alig kelnek, a hagyma, borsó, sóska, spenót szép, de a többi vetemény még úgy gondolja, hogy jobb a föld alatt. A fű viszont nagyon szép.

Szerencsére a fagyok nem bántották a szőlőt és gyümölcsfákat. Most vettem észre, hogy a két éves gyümölcsfánkon lesz pár szem termés. Megmutatják magukat, nézd gazdi, ilyenek leszünk.

Jól esik a csend, a főváros zaja után kimondottan nagy a csend itt. Csak a madarak csicsergése, kutyák ugatása hallatszik. Eszméletlen sokféle madár van, állandóan fotózom őket, meg a virágokat :)

A szokásos munkamenet volt a hétvégénken, lenyírtuk a füvet, a veteményest gyomláltam, majd szalmával betakartam a sorokat. A virágos kert is éledezik, kelnek olyan magok, amiről már el is feledkeztem. Párom kiment a Tiszára horgászni, én meg az egyik helybéli barátnőmmel kézműveskedtem.

A fiúk kimérték a nyitott szaletli alapját és elkezdődött az alapásás is. Egyúttal elkészült a kemencém alapja is. Csak lesz belőle előbb vagy utóbb KEMENCE :)

Itthon már nagyon készülök a kenyérsütésre. Beléptem a "Vadkovászolók" csoportba, már nevelgetem a kovászomat. Kétszer sütöttem is belőle, de sajnos még csak a sütőben.

Azt kérdezed mi az a vadkovász? Az amit régen nagyanyáink készítettek, amikor még nem volt élesztő. Langyos víz és liszt megfelelő arányban összekeverve és több napig etetve. Ennek szeretnék egy külön posztot írni, így hát várlak vissza szeretettel.